III.Béla király a Rába és a Lapincs összefolyásánál Szent Gotthárd tiszteletére és a ciszterci szerzetesek részére apátságot alapított. A jelenlegi plébániatemplomtól északra álló ún. "magtár-templom"-ból alakították ki a városi színház épületét. Az apátsági templom alapkövét 1748-ban rakták le. Belső berendezését, díszítését 1764-ben fejezték be annyira, hogy a templomot rendeltetésének átadhatták. Ünnepélyes felszentelését Szily János szombathelyi püspök 1779 március 16-án végezte. A szentgotthárdi ciszterci apátsági templom művészi kialakítását a heiligenkreuzi kolónia három művésze végezte. Az egyazon megrendelésre létrejött és szervesen egymásba kapcsolódó, különböző művészi feladatokat itt a templomban is közösen oldotta meg. Ami azonban ezt a templomot szinte páratlan műemlékké teszi, az a művészi belső kialakításában megmutatkozó egységes program. Az ún. "Stájer-ház" épületének átalakításával 1983-ban nyílt meg a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum. A múzeum épületében három állandó kiállítás látható: "Délnyugat-Dunántúl fazekassága", "a Szentgotthárd környéki szlovének" című néprajzi, történeti-néprajzi kiállítás, valamint "A Szentgotthárd képekben" c. régészeti kiállítás. A várost körülvevő Őrségi Tájvédelmi Körzet hívogatja a szinte érintetlen természet imádóit. A Hársas tó a horgászok, strandolók kedvelt kirándulóhelye. Az Őrség és a Vendvidék sajátos építkezési módjával, hagyományaival, csodálatos környezetével felejthetetlen emlék minden turistának.