A helységet 1183-ban cisztercita rendi szerzetesek alapították, azonban a fennmaradt őrségi és rábafüzesi római leletek és a rábakethelyi templom falában volt két faragott kő bizonyítja, hogy a vidék a római korban lakott volt. A Rába-Lapincs összefolyásánál fekvő község kedvező földrajzi viszonyai miatt a vidék természetes központja. A XV.században mezővárosi kiváltságlevelet kapott.

 alapit.jpg (8752 bytes)
csata.jpg (14344 bytes)

A törökellenes harcok idején Szentgotthárd nevét megtanulta az ország, az 1664. évi csata emléke és tanulsága pedig az utókor emlékezetéből sem hullik ki soha.

A Rákóczi-szabadságharc helyi eseményeiről, két ütközetről így ír a névtelen katonaköltő:
"Fölgyüve aztán Rába mellékire,       Szálla Szentgotthárdnak híres mezeire, Országunk prédáló rácokat ott veré,     El bé Stiriába üldözé fegyvere."

 A XVIII-XIX. század demográfiai robbanása olcsó munkaerőt biztosított az ipartelepítéshez. 1894-ben alapították a dohánygyárat, 1896-ban az óragyárat, 1899-ben a Bujatti-féle selyemszövőgyárat. A kaszagyár 1902-től termel.

kasza.JPG (13023 bytes)

A II. világháború után két szocialista nagyüzem biztosított munkát a szentgotthárdiaknak: a Selyemgyár és a Kaszagyár.

 selyem.JPG (17091 bytes)

Az 1990-ig terjedő évtizedek dogmatikus hibái az átlagosnál is nagyobb megtorpanást okoztak. A rendszerváltás óta eltelt években a lemaradást rohamléptekkel pótolta az 1983-ban városi rangot kapott település.